Sorszám: 0720/1 402

Kipling's jumping spider

Bagheera kiplingi

A névről: The genus name Bagheera comes from the black panther in Rudyard Kipling's The Jungle Book, and the species name honours Kipling himself.1

ÁrtalmatlanAz emberre ártalmatlan. Nincs miért aggódni.

Pókok

HarapásokEzt eszi: Mindenből egy kicsit

Veszély az emberre: EnyheOlyan, mint egy méhcsípés, vagy enyhébb. Az emberre gyakorlatilag ártalmatlan.

Kipling's jumping spider is a colourful jumping spider that lives in Central America, including Mexico, Costa Rica and Guatemala. Unlike most spiders, it gets most of its food from plants, mainly small nutrient-rich nubs that grow on acacia trees.1

Itt él:

Central America, including Mexico, Costa Rica and Guatemala1

Észak-Amerika

Kezdőlap

It lives on acacia trees, especially trees in the genus Vachellia. In Mexico, it can be found on more than 50% of Vachellia collinsii trees.1

Hossz

1 cm (0,4 in)3

tipikus felnőtt méret

Csúcssebesség

kb. 0,62 km/h (0,39 mph)

A szárazföldön, durva becslés

Mit eszik?

Most of its diet is Beltian bodies, protein- and fat-rich nubs that form at the tips of acacia leaves as part of a partnership with certain ants. It also drinks nectar and sometimes steals ant larvae from passing worker ants, and occasionally eats others of its own kind, especially in the dry season.1

Fotó: Kipling's jumping spider — Kipling's jumping spider. Fotó: Maximilian Paradiz. CC BY 4.0, iNaturalist.

Hogyan ismerd fel

Males have amber legs, a dark greenish-topped front section and a slender reddish abdomen with green lines across it.1
Females have sturdier amber front legs and light yellow back legs.1
Females have a reddish-brown front section with a black top near the front.1
Females have a large light brown abdomen with dark brown and greenish markings.1

Méregerő

Harapások

Harapáskor a méreg a méregfogain vagy a fogain keresztül jut ki.

Mennyire veszélyes az emberre?

Veszély az emberre: EnyheOlyan, mint egy méhcsípés, vagy enyhébb. Az emberre gyakorlatilag ártalmatlan.

Ha harap

Mosd le a harapást, és tegyél rá jégakkut a fájdalom ellen. Kérj orvosi segítséget, ha erős a fájdalom, terjed, vagy a sérült rosszul érzi magát.

Mindig először a segélyhívó számot hívd (112, 000, 911). Ez általános elsősegély-tájékoztató, nem orvosi tanács. Elsősegély alapjai

Maradj biztonságban

Soha ne érints meg, ne fogj meg és ne bosszants vadállatot, még ha kicsi is, és még ha alszik vagy döglöttnek tűnik is.
Hagyj neki helyet. Ha találkozol eggyel, maradj nyugodt, lassan lépj hátra, és hagyd, hogy menjen a maga útján.
Ha megharap: maradj nyugodt, ne mozogj, hívd a segélyhívó számot (112, 000, 911), vagy juss el gyorsan kórházba. Jegyezd meg, hogyan nézett ki, egy fotó sokat segít.

Nem akar elkapni téged. A mérgét arra használja, hogy élelmet fogjon vagy megvédje magát, és sokkal szívesebben elbújik. Még több a biztonságról

Hol él a világban?

Afrika Ázsia Európa Észak-Amerika Dél-Amerika Ausztrália és Óceánia

Mekkora?

Milyen hosszú?

elég kicsi ahhoz, hogy elférjen a körmödön

Mekkora Kipling's jumping spider hozzád képest?

Csak matek a böngésződben. Semmit nem mentünk és nem küldünk el sehova.

Milyen gyors?

Egy szárazföldi teknős kb. 0,3 km/h (0,19 mph)

Kipling's jumping spider kb. 0,62 km/h (0,39 mph)

Egy sétáló ember kb. 5 km/h (3,1 mph)

érdemes tudni

Tények

Its diet is mostly plants, more strongly plant-based than that of any other known omnivorous spider.1

Populations of several hundred spiders have been found on single acacia trees in Mexico, with more than twice as many females as males.1

Its genus is one of four named after characters from Kipling's stories, along with Akela, Messua and Nagaina.1

Only the male was described in 1896, and the female was not described until 100 years later, by Wayne Maddison.1

It appears to breed throughout the year.1

Méregszakértőknek

Tudományos név: Bagheera kiplingi
Csoport: Pókok
Család: Salticidae2
Rend: Araneae
Kontinensek: Észak-Amerika
Kicsinyek: Adult females have been seen guarding clutches of eggs and hatchlings.1
Veszély az emberre: 1 / 5: Enyhe3

Honnan származnak a tények

Bagheera kiplingi (Wikipedia (CC BY-SA 4.0))
Bagheera kiplingi (iNaturalist): nevek és rendszertan.
Venom Wiki: a veszélyszint, a tipikus méret és a sebességbecslés a saját értékelésünk. Nézd meg, hogyan számoljuk ki: Hogyan értékeljük a veszélyt.

Ezen az oldalon minden tény mellett van egy szám, amely a forrására mutat. Ha valamit elrontottunk, bocsi, mi állatrajongók vagyunk, nem tudományos folyóirat. Írj nekünk ide: [email protected], és kijavítjuk.

A skorpió éhes! A Venom Wiki egyszemélyes projekt: ingyenes, reklámok és nyomkövetés nélkül. Egy kis borravaló segít, hogy online maradjon.Etesd meg a skorpiót